Lasciate le parole venire da me

Sütő András
Engedjétek hozzám jönni a szavakat
Jegyzetek hómezőn és porban

Lászlónak szerzett címe, rangja nincs még; néhány öröklött méltósága csupán: családunk hanyatló birodalmának felgyarapítója, anyjának hercege, apjának főhercege, nagyszüleinek grófja, dédatyjának őrgrófja, s ami még reá vár: Szavaink Nagyfejedelemsége. Öröksége hatalmasnak nem mondható – csattogó tehervonatok között egy imbolygó kalitka –, de nyolcszázezer szó-alattvalójával mégis ki nevezné potomságnak? Lexikológusok szerint e kalitkabirodalomban a nap sohasem nyugszik le. Szó-lakóinak számát némelyek az említettnél is többre becsülik: kerek egymillióra s még hatvanötezerre. Álruhás királyfiak akadnak időnként, kik a népszámlálást végzik. Olyanformán is, hogy szó-pogromok vérmezőin feltámasztják a halott igéket, amiként Arany János tette, vagy éppenséggel az életüket vetik oda kiáltó hangsúlynak a megtalált szavakra. Petőfi és József Attila vérfoltos madárserege csiripel a kis kalitkában. Képes lesz-e valaha is László e roppant sereg számbavételére?  [continua]
 *
Lasciate le parole venire da me
Note su campi innevati e nella polvere
László non ha ancora nessun titolo o rango acquisito, solo qualche dignità ereditata: è Incrementatore dell’impero in decadenza della nostra famiglia, Principe di sua madre, Principe ereditario di suo padre, Conte dei suoi nonni, Marchese di suo bisnonno e, quello che lo aspetta ancora: Granduca delle Nostre Parole. La sua eredità non è che sia grandissima – una gabbietta traballante in mezzo ai treni merci roboanti -, ma con le sue ottocentomila parole-sudditi chi potrebbe definirla una bazzecola? Secondo i lessicologi, in questo impero il sole non tramonta mai. Il numero dei suoi abitanti-parole viene stimato da alcuni anche più considerevole della cifra prima menzionata: un milione e sessantacinquemila. Capitano a volte prìncipi in incognito ad eseguire il censimento, facendo anche resuscitare i verbi morti sui campi insanguinati dei pogrom di parole, come fece Arany János, o addirittura gettando la propria vita come accento esclamativo sulle parole ritrovate. In questa gabbietta cinguetta l’esercito di uccellini macchiati di sangue di Petőfi e József Attila. Sarà mai capace László di passare in rassegna questo immenso esercito? [continua]
Annunci

Rispondi

Inserisci i tuoi dati qui sotto o clicca su un'icona per effettuare l'accesso:

Logo WordPress.com

Stai commentando usando il tuo account WordPress.com. Chiudi sessione / Modifica )

Foto Twitter

Stai commentando usando il tuo account Twitter. Chiudi sessione / Modifica )

Foto di Facebook

Stai commentando usando il tuo account Facebook. Chiudi sessione / Modifica )

Google+ photo

Stai commentando usando il tuo account Google+. Chiudi sessione / Modifica )

Connessione a %s...