La quaresima del cuore

Meglepne, ha az emberek boldogok volnának. Csak az emberek hihetik azt, hogy ha bekerítenek egy darab levegőt, és elnevezik háznak, akkor már befoghatják a lélegző lelket is. Jóformán egyedüli fogásuk ez: körbekerítenek sárral egy üreséget, megégetik, és elnevezik edénynek; szavak csorba pengéivel, számok szegényes szilánkjaival körüldöfködik a megfejthetetlent, összefűzik, és könyvként kiadják […]. A láthatatlant körbefestik, a megfoghatatlant szobraikkal körültapogatják, az elérhetetlent keresztül-kasul fényképezik kameráikkal, körültáncolják a mozdíthatatlant. És még büszkék is rá.
*
Mi sorprenderebbe se gli uomini fossero felici. Solo degli esseri umani possono pensare di afferrare il respiro dell’anima dal momento che riescono a recintare un pezzo di aria chiamandola casa. Praticamente è questo il loro unico trucco: circondano con l’argilla il vuoto, lo fanno cuocere e lo chiamano vaso; con le lame slabbrate delle parole, con le meschine schegge dei numeri punzecchiano attorno l’indecifrabile e, rilegato, lo pubblicano in forma di libro […]. Mettono della pittura attorno all’invisibile, con le loro statue palpano l’inafferrabile, con le loro camere fotografano da cima a fondo l’irraggiungibile e danzano attorno all’inamovibile. E ne vanno anche fieri.
 
Temesi Ferenc: A szív böjtje (La quaresima del cuore), Pannon Kiadó, 1991, p. 7

Lascia un commento

Inserisci i tuoi dati qui sotto o clicca su un'icona per effettuare l'accesso:

Logo WordPress.com

Stai commentando usando il tuo account WordPress.com. Chiudi sessione / Modifica )

Foto Twitter

Stai commentando usando il tuo account Twitter. Chiudi sessione / Modifica )

Foto di Facebook

Stai commentando usando il tuo account Facebook. Chiudi sessione / Modifica )

Google+ photo

Stai commentando usando il tuo account Google+. Chiudi sessione / Modifica )

Connessione a %s...